Bejelentkezés


Tartsunk vagy ne tartsunk? Az eljegyzésről.

2009. 02. 03.
menyasszony, szokások, eljegyzés, vőlegény, gyűrű

Sokan azt gondolhatják, hogy az eljegyzési ünnepség egyfajta sznobizmus, és feleslegesnek tartják, mondván, hogy nincs értelme, ha úgyis lesz esküvő. Pedig az eljegyzés szokásának kialakulása a messzi múltba nyúlik vissza.

Az eljegyzés, jegyváltás vagy kézfogás szimbolikus esemény: házasság céljából kötött szerződés. Míg a keleti egyházakban és a zsidóknál az esketési ünnepek részét képezte, tehát vallásos szertartások mellett tartották, addig a keresztény hagyományban a 13. századtól kezdve pápai rendeletre különvált az esküvőtől. (A pápa előírta, hogy az eljegyzés és az esküvő között hosszabb időnek kell eltelnie.) Ekkor vált szét az esküvői gyűrű is eljegyzési és jegygyűrűvé.

Általában az azonos társadalmi- és anyagi helyzetű fiatalok házasodtak össze. Hogy a szülők voltak azok, akik a házasságot kézben tartották, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a menyasszony kezét az apjától a vőlegény apja kérte meg a menyasszonyi házban. Eljegyzési ajándékot csak a vőlegény szülei adtak a menyasszony szüleinek, kárpótlásul azért, amiért elveszítik lányukat.

A 18. századtól már a fiú kérhette meg a lány kezét, de az arának ebbe beleszólása sem volt: apja és leendő férje elvonultak  megbeszélni az anyagiakat, majd a vacsorán jelentették be döntésüket.
Bár ma már nincsenek mindenkire érvényes szigorú házasodási szabályok, mégis sok szülő elvárásokat támaszt gyermekei párválasztásával kapcsolatban.

Az eljegyzés sokszor a szülők miatt jön létre, lehetőséget teremt ugyanis arra, hogy a két család bizalmasabb légkörben ismerkedjen meg egymással - ha netán addig még nem ismerték volna egymást. Előfordulhat, hogy az eljegyzést valamilyen másik ünneppel kötik össze: ez lehet a karácsony, a húsvét vagy születésnap is. A lánykérés ideje nem kötött: megtörténhet a vacsora előtt, az ünnepi torta megkezdése előtt vagy koccintáskor. Arra azonban figyeljünk, hogy ne várakoztassuk meg a házi asszonyt az ebéd / vacsora megkezdésével. Ha asztalhoz parancsolja a vendégsereget, illik szót fogadni neki. A lánykérést a vőlegény is megteheti, de ahol ragaszkodnak a szokásokhoz, ott az apa is mondja. Ezután következik a pezsgős koccintás és a gyűrű felhúzása a bal kéz gyűrűs ujjára. Innen kerül majd át a gyűrű a jobb kézre. Az eljegyzés jó alkalom lehet arra is, hogy a két család megbeszélje az esküvővel kapcsolatos teendőket.


« vissza



Dátum:
2017.11.22. szerda
Cecília napja