Esküvői etikett
2009. 04. 22.esküvőtervezés, eskövőszervezés, illemszabályok, esküvői etikett
Az esküvőn elengedhetetlen legalább az illemszabályok ismerete, amelyeket a meghívott vendégeknek és az ifjú párnak is szem előtt kell tartania. Alap etikett házasulandóknak.
Vendéglista
A legjobb, ha meghatározzuk, hány vendéget akarunk meghívni, és csak ezután látunk hozzá a névsor összeállításához. Régen a menyasszony szülei állították össze a listát. Általában a menyasszony szülei rendezik a vacsorát, és az ő nevük szerepel a meghívókon házigazdaként. A lista összeállításánál vegyük figyelembe, hogy a meghívottaknak körülbelül kétharmada nem jelenik meg, ezért nyugodtan invitálhatunk több vendéget.
Mindenképpen a családot és a jó barátokat részesítsük előnyben. Nem kötelező meghívni barátaink partnerét, különösen ha nem is ismerjük, ellenben házaspárok vagy jegyespárok mindkét tagját hívjuk meg. Általában nem szokás meghívni két olyan embert, akik nem kedvelik egymást (pl. elváltak). Kerüljük az exbarátnők és -barátok meghívását is.
Meghívó
Az esküvői meghívót rendszerint a menyasszony édesanyja küldi. Akiknek nem ez az első házasságuk, azok saját nevükben írjanak. A szokásos esküvői meghívó így hangszik:
Kiss Sándor és neje
szeretettel meghívja Önt lányuk,
Detti
és
Kovács László
esküvőjére, melyet a
Mátyás-templomban tartanak, Budapesten,
augusztus 30.-án, szombaton 1 órakor,
valamint a szertartást követően a Hilton Szállodában
tartandó vacsorára.
szeretettel meghívja Önt lányuk,
Detti
és
Kovács László
esküvőjére, melyet a
Mátyás-templomban tartanak, Budapesten,
augusztus 30.-án, szombaton 1 órakor,
valamint a szertartást követően a Hilton Szállodában
tartandó vacsorára.
A vendég nevét kézzel írjuk a meghívó bal felső sarkába így: Varga István és családja részére.
- Ha a menyasszony szülei elváltak, külön írjuk a nevüket .
- Ha az édesanya újra férjhez ment, a meghívót rendszerint akkor is a két szülő küldi, de külön sorba írják a nevüket.
- Ha a menyasszony édesanyja és nevelőapja küldi, a vezetéknevek nem azonosak, így a menyasszony vezeték nevét is illik kiírni. A meghívókat legalább hat héttel az esküvő előtt illik elküldeni.
Lakodalom (bankett)
A bankettre általában a menyasszony szüleinek a házában kerül sor. Persze tarthatják szállodában, étteremben, kertben, hajón is.
- A reggeli vagy délelőtti esküvőt rendszerint állófogadás, illetve meleg ebéd követi, és az ifjú pár délután 4-5 óra körül távozik.
- A kora délutáni esküvőt általában svédasztalos állófogadás követi, a tortát késő délután szolgálják fel, és az ifjú pár este 7 óra felé távozik, hacsak nem folytatódik este is a lakodalom.
- A késő délutáni esküvőt svédasztalos vagy meleg vacsora, zene tánc követi, az ifjú pár általában éjfél körül távozik.
Bármikor is van a bankett, az italok közül ne maradjon ki a pezsgő, és mindenképpen rendeljünk elegendő üditőt.
Ki állja a költségeket?
Mivel az esküvői bankettet és a vendégek meghívását a menyasszony szülei intézték, általában a költségek is őket terhelik. Ide tartozik a bérleti díj, a vendéglátás, az italok, a menyasszonyi ruha és még sok más. Rendszerint a vőlegény fizeti a templomi szertartást, ő vásárolja a jegygyűrűket, a menyasszonyi csokrot, a többi virágot s a koszorúslányok ajándékait is.
Nászajándék
Sok pár készít listát azokról az ajándékokról, melyekre szüksége van, megkönnyítve ezzel a választást a vendégek számára. Bár minden meghívottnak illik ajándékot hoznia, a meghívóhoz mégse mellékeljük az ajándéklistát. Egyesek mindenféle útmutatás nélkül, maguk akarják kiválasztani az ajándékot. Tagadhatatlan viszont, hogy a listák nagyon hasznosak, hiszen biztosítják az ifjú házasok számára mindazt, amire szükségük van az önálló élet megkezdéséhez, és elkerülhetik, hogy kettőt kapjanak valamiből.
Lehetőleg különböző értékű ajándékokat soroljuk fel. Mindig írásban köszönjük meg a nászajándékot. Ha az esküvő előtt megkaptuk, lehetőleg azonnal válaszoljunk, mert utána elárasztanak minket az ajándékok, és sokkal kevesebb időnk lesz a hálálkodásra.
A násznagy (ceremóniamester)
Régebben csak agglegény lehetett násznagy, és általában a vőlegény legjobb barátja volt. Fontos, hogy jó szervezőkészsége mellett megbízhatónak, diszkrétnek, ötletesnek kell lennie.
A násznagy az előkészületekban és az esküvő napján egyaránt részt vesz. Első feladata a legénybúcsú megszervezése. Az esküvő előtt is tartja a kapcsolatot a vőlegénnyel, hogy szükség esetén segíteni tudjon. Az esküvő napján ügyel arra, hogy a vőlegény pontosan érkezzen a templomba, és nála vannak a gyűrűk a szertartás kezdetéig, végül neki kell köszöntőt mondania a banketten. Ügyel, hogy mindenki a helyén legyen a fényképezésnél, a köszöntőknél, a torta felvágásánál, és az ifjú pár búcsúztatásánál. Tudhat bizalmas dolgokról, hogy hol tölti a nászutat az ifjú pár.
A koszorúslányok (menyasszonyi kíséret)
A menyasszonyt számos koszorúslány kísérheti, de legalább egyiküknek a vőlegény családjából kell lennie. A feladatuk, hogy segítsék a menyasszonyt, és vigyék az uszályát vagy fátylát. Férjezett asszonyok is lehetnek koszorúslányok, ahogy nagyon fiatalok is. Az első koszorúslány általában a menyasszony legjobb barátnője, esetleg rokona, de lehet a legidősebb lány is az első koszorúslány, aki segít az öltözködésnél, és elkíséri a templomig. Felelős a többi kísérő viselkedéséért.
Vőfélyek
A nagy tempomi esküvőknél szükség lehett arra, hogy a vőfélyek segítsenek a miselap kiosztásánál, ellenőrizzék, van-e elég ülőhely a legközelebbi rokonok, és család számára, továbbá ők vezetik a helyükre a vendégeket. Fontos, hogy ismerjék a meghívottakat, ha mégsem, akkor kérdezze meg, hogy a menyasszonyhoz vagy a vőlegényhez tartozik, mivel a menyasszony vendégei a templom bal oldalán foglalnak helyet (ha szemben állunk az oltárral), a vőlegény vendégei pedig a jobb oldalon.
Az esküvő napja
A vőfélyek legalább félórával a szertartás előtt érkezzenek a templomba, hogy legyen idejük kiosztani a miselapokat, és ellenőrizzék hogy az első sorokat meghagyták-e a közvetlen család számára. A násznagy tíz percel a szertartás kezdete előtt legyen ott a vőlegénnyel, és a menyasszony érkezéséig jobb oldalon, az első padsorban üljenek. A menyasszony előtt jön az édesanya és a koszorúslányok, legutoljára a menyasszony, általában édesapja kíséretében.
Az anyakönyv aláírása után a menyasszony és kísérete igazítsa meg az uszályt és a fejdíszt. Elsőként az ifjú asszony férje bal oldalán jönnek ki a templomból. A násznagy és a vőfélyek segítenek, hogy ne maradjon ki senki a csoportképből. Ezután a házaspár rögtön elindul a bankett helyszínére, hogy az első vendég érkezéséig legyen idejük pihenni.
Amit tudniuk kell a vendégeknek!
Az esküvői meghívóra késedelem nélkül válaszoljunk, írjuk meg, eltudunk-e menni vagy sem. Minden vendégnek illik nászajándékot adnia, akár saját ízlésünkre hagyatkoznak, akár a listáról választanak. Ha az esküvő napján személyesen visszük az ajándékot, írjuk rá a nevünket, és ne akarjuk az ifjú pár kezébe adni – kérdezzük meg, hogy hová tehetjük le.
A templomba időben érkezzünk, hogy találjunk ülőhelyet, nehogy késésünkkel megzavarjuk a szertartást. A férfi vendégek általában öltönyt viselnek, a nők is elegánsan jelennek meg. Ha gyermekeink neve nem szerepel a meghívon, tekintsük úgy, hogy nem hívták meg őket.
A vendégek fő feladata a banketten, hogy jól érezzék magukat de bizonyos határokon belül. Vegyüljenek el a többi vendég között, tartózkodjanak a sok alkohol fogyasztásától, ne tegyenek jópofa megjegyzéseket a köszöntők alatt, ne sajátítsák ki a menyasszonyt és a vőlegényt.
Az ifjú pár távozása után a vendégeknek is indulniuk kell, de előtte meg kell köszönni a meghívást a menyasszony szüleinek. A bankett után nem kötelező köszönő levelet írni, de örömet okozhat azoknak, akik annyit fáradoztak az esküvő sikere érdekében.
