A ruha jelentősége – esküvő népviseletben
2009. 04. 16.menyasszonyi ruha, hagyomány, fejdísz, vőlegény viselet
Néhány évtizeddel ezelőtt a vidéki háztartásokban minden textília, ruhanemű komoly érték volt, és fontos jelentést hordozott magában. A falusi közösség szabályai szerint az öltözék nem csak társadalmi réteghez való tartozást fejezett ki, hanem változásai egyben utaltak a fiatalok felnőtté válására, a legények és leányok jegyességére.
Már párválasztáskor figyelembe vették, hogy elég „ruhás-e” a menyasszony, és hogy a vőlegény megszerezte-e azokat a ruhadarabokat, amelyekre a házasembernek szüksége van. A menyasszony jegyruhát kapott vőlegényétől: selyemszoknya, kötény, selyemkendő, csizma, cipő, mente (a legbecsesebb férfi és női posztóujjas, amelyet esetenként férfiak s nők felváltva is viseltek), ködmön (juh, ritkábban a kecske szőrmés bőréből készült ujjas, kabáthoz hasonló felsőruha), pántlika (szalag). A vőlegény menyasszonyától kendőt és inget kapott, helyenként nyakravalót, kötényt is ajándékozott.
Az eljegyzés alkalmával ajándékozott jegyruhát sokszor az esküvő előtt is viselte a jegyespár, de volt hogy csak a lakodalom idején adták át, és az esküvőre vették fel, vagy csak utána viselték. A leánykérés után a menyasszony a vőlegénynek előszőr kendőt küldött „igen" válasz esetén. A zsebkendő hímzett, csipkés, akár nyomott mintás is lehetett. A vőlegény mellénye vagy nadrágja zsebébe tűzte. Későbbiekben ezzel a kendővel kötötték be a menyasszony fejét kontyoláskor, vagy később menyecskeként viselte.
A menyasszony és a vőlegény öltözete általában megegyezett az illető vidék szokásos viseletével: templomi nagyünneplővel, jelentést hordozó kiegészítőkkel, a jegyben kapott darabokkal. A családok próbáltak a legértékesebbnek számító, lehetőleg új, a közösségnek megfelelő ruhadarabokat megvásárolni.
A korábbi idők menyasszonyi és vőlegény viseletét az jellemezte, hogy a ruhák tarkák, díszesek, hímzettek voltak. A századforduló táján történt a divatban nagy változás, amikor megjelent a fekete és fehér ünnepi esküvői öltözet, de ez csak bizonyos vidékeken terjedt el. Az új divatnak megfelelően a falusi menyasszonyok fekete selyem vagy sötétkék, sötét alapon mintázott többszoknyás öltözetben, köténnyel, vállkendőben esküdtek. A színes vőlegényöltözeteket felváltották a fekete öltönyök. A fehér menyasszonyi ruha a római katolikus egyházhoz igazodva, az ártatlanság és a szüziesség jeleként jött divatba. A régi szabásminták alapján készültek a mennyasszonyi ruhák fehér selyemből, a kék szín elhagyásával.
Esküvői fejdísz viselet
Pártát, koszorút csak szűzleány viselhetett, ha kitudódott, hogy nem az, a falu asszonyai nyilvánosan megszégyenítették, a templom előtt letépték fejéről a koszorút. Özvegyasszony nem viselhetett pártát, koszorút, sem fehér ruhát. A szokás jelentőségét mutatja hogy a népviseletüket elhagyó asszonyok ezen ruhadarabjaiktól váltak meg utoljára.
Kérem, tekintse meg fejdísz képeinket, amelyek bár jelentéstartalmukat már elveszítették, mégis elegáns kiegészítői lehetnek menyasszonyi öltözetének.
