Bejelentkezés


A polgári esküvő

2009. 03. 14.
esküvőszervezés, esküvőtervezés, polgári esküvő, polgári szertartás, hivatalos esküvő

A polgári esküvő a Magyar Állam által elfogadott hivatalos házasságkötés. Összefoglaljuk a fontosabb tudnivalókat: mi szükséges a polgári házassághoz, ki, hol köthet házasságot, és milyen szervezési szempontokat érdemes figyelembe venni.

Polgári esküvő

Magyarországon a törvényes, hivatalos házasságkötés a polgári esküvő. A templomi szertartás előtt is szükséges a polgári házasságkötés.

A magyar törvények szerint a házasság intézménye kizárólag férfi és nő életközössége lehet. A 18. életévüket betöltött, jogi értelemben cselekvőképes magyar állampolgárok köthetnek házasságot. A 16 és 18 év közötti fiatalok házasságkötéséhez gyámhatósági engedély szükséges.

A házasulandók az ország bármely polgármesteri hivatalában megesküdhetnek előzetes bejelentkezés után, nincs lakóhelyileg illetékes önkormányzathoz kötve.

Hivatalosan a házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik. (Rendkívüli körülmény esetében a házasság az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető.) Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi. A házasságkötést megelőző eljárásnak, a bejelentésnek az a célja, hogy az anyakönyvvezető a házasulandók nyilatkozatainak segítségével megállapítsa, hogy a tervezett házasságkötésnek nincs törvényes akadálya és megvannak a törvényes előfeltételei.


A polgári házasságötés megszervezése

Legfeljebb 6 hónappal, de legalább 30 nappal a tervezett dátum előtt a párnak együtt kell időpontot kérni a kiválsztott polgármesteri hivatalban az anyakönyvvezetőtől. Kivételes esetekben 30 napnál közelebbi időpont is kérhető, például orvosilag igazolt terhesség, betegség, külföldi munkavállalás esetén. Érdemes minél előbb rögzíteni a polgári esküvő időpontját, mert a nap további eseményeivel, ütemezésével is össze kell hangolni majd. Minél korábban választunk dátumot és időpontot, annál könnyebb lesz a helyszíneket, szolgáltatókat a megfelelő ütemezéshez megszervezni, lefoglalni.

A polgári szertartás időpontját lehet a templomi esküvővel egy napra tenni, ebben az esetben a polgári előzze meg az egyházit. Szervezési szempontból kényelmesebb megoldás, ha a polgári esküvő napját az egyházi esküvő előtti hétre vagy hétvégére tűzzük ki – így mindkét alkalom teljesebb lehet, több felkészülési idővel. Ha egyházi szertartást is tervezünk, akkor a polgári házasságkötésre általában a szűk családi kört és a tanúkat szokás meghívni.


Szükséges okmányok

Ha mindkét fél egyedülálló magyar állampolgár:

  • személyi igazolvány vagy érvényes útlevél vagy 2001. január 1. után kiállított vezetői engedély
  • születési anyakönyvi kivonat
Ha az egyik fél elvált, az előbbieken kívül be kell mutatnia a jogerős válást kimondó igazolást vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonatot.
Özvegyek esetében az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonatát vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonatot is be kell mutatni.
Amennyiben a házasulandók magyar állampolgárok, de állandó lakcímük külföldön van, személyi igazolvány helyett érvényes magyar útlevél szükséges.
Ha az egyik házastárs külföldi állampolgár, be kell mutatnia érvényes útlevelét vagy letelepedési engedélyét, valamint születési anyakönyvi kivonatának hitelesített magyar fordítását vagy olyan igazolást, amely bizonyítja, hogy az illető hazája hatályos törvényei szerint megházasodhat.
Ha magyar állampolgárok külföldön kívánnak házasságot kötni, szükséges a lakóhelyük szerinti illetékes anyakönyvi hivatal családi állapotunkra vonatkozó igazolása, a születési anyakönyvi kivonat hitelesített fordítása az adott ország nyelvén, majd a megkötött  házasságot Magyarországon is anyakönyveztetni kell.

Bejelentkezéskor az anyakönyvvezető bemutatja majd a szertartás menetét, ilyenkor lehet kiválasztani a kért szertartási elemeket (például gyertyagyújtás, zene, énekes, pezsgőbontás, szülőköszöntő). A részleteket lehet később is módosítani, de már ilyenkor érdemes megkérdezni az egyes szolgáltatások díját. Ha saját bevonuló- illetve szertartási zenét választotok, azt általában cd-re kiírva kell a technikushoz eljuttatni – ilyenkor egyeztetni kell az egyes zeneszámok hosszát is.


A tanúk

A házasságkötéshez szükséges két tanú jelenléte. Bejelentkezéskor az ő személyüket még nem kell feltétlenül megadni, de csak 18. életévüket betöltött, jogi értelemben cselekvőképes, érvényes személyi igazolvánnyal rendelkező személyek lehetnek tanúk.

Tanúnak olyasvalakit szokás felkérni, akit szeretnénk magunk mellett érezni egy ilyen fontos döntés meghozatalakor – ő lehet szívünknek kedves idősebb rokon, vagy testvér, de közeli barát is. Gyakran csaldi hagyományai vannak a tanúk kiválasztásának. Ha egyházi esküvőt is szereténk, akkor a két szertartásra akár más-más tanúkat is felkérhetünk, például jóbarátot a polgári, rokont a templomi esküvőre.



Amit a polgári esküvőre vinni kell
  • személyi igazolvány és lakcímkártya (az ifjú párnak és a tanúknak is!)
  • zeneszámok cd-re kiírva (szükség szerint)
  • pezsgő, gyertya, egyéb kiegészítők (szükség szerint)


Névválasztás

Az anyakönyvvezető előtt a polgári esküvő egyeztetésekor nyilatkozni kell a házaság utáni névviselésről is. Ennek több lehetősége van mind a feleség, mind a férj, mind a születendő gyermekek esetében is.

A névválasztás a férj esetében (például Tóth Péter):
  •  megtarthatja saját születési nevét (Tóth Péter)
  •  felveheti felesége családnevét (Szabó Péter)
  •  viselheti a két vezetéknév tetszőleges összekapcsolt változatát (Szabó-Tóth Péter vagy Tóth-Szabó Péter). Egyedüli megkötés, ha valamelyik fél születési vezetékneve többtagú, abból csak az egyik tag szerepelhet az összekapcsolt névben.

A névválasztás a feleség esetében (például Szabó Erika):
  • megtarthatja saját leánykori nevét (Szabó Erika)
  • felveheti férje családnevét (Tóth Erika)
  • felveheti férje teljes nevét -né toldattal (Tóth Péterné)
  • viselheti férje vezeték- vagy teljes nevét -né toldattal és saját leánykori nevét (Tóthné Szabó Erika vagy Tóth Péterné Szabó Erika)
  • a két vezetéknév tetszőlegesen összekapcsolt változatát (Szabó-Tóth Erika vagy Tóth-Szabó Erika)
  • ha valaki előző házasságában férje családnevét és saját keresztnevét használta, azt a későbbi házasságába is továbbviheti

A gyermekek vezetéknevét a polgári házasságkötéskor kell eldönteni, ez azonban az első gyerek születéséig megváltoztatható, utána az összes gyermek vezetékneve ugyanez lesz.
  • lehet a férj vezetékneve (Tóth Zsófia)
  • lehet a feleség vezetékneve (Szabó Zsófia)
  • lehet a két szülő vezetékneve kötőjeles összekapcsolással (Tóth-Szabó Zsófia, Szabó-Tóth Zsófia)

A házasságot kizáró tényezők
16 év alatti magyar állampolgár a hatályos törvényi szabályozás alapján házasságot nem köthet. Érvénytelen a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága érvényes, ha egyenes ági rokonok házasodnak, ha testvérek házasodnak, ha testvér testvére vér szerinti leszármazójával köt házasságot, ha a házastárs volt házastársa egyenes ági rokonával köt házasságot, ha az örökbe fogadó az örökbefogadottal köt házasságot.

Magyarországi Polgármesteri Hivatalok listájához kattintson ide!

« vissza



Dátum:
2012.02.07. kedd
Tódor, Rómeó napja